2020

Csak a napfényglóriát látom
Élet és Irodalom, 2020. augusztus 19.
Az úttest gőzölög a forróságtól, a csíkokat számlálom az úttesten, és arra gondolok, hogy bárcsak jönne erre valaki. Legszívesebben befognám a fülem, hogy ne halljam a lihegést, de azt nem lehet, azt nem engedné. A kocsi az út szélén parkol, az ajtók nyitva, a műanyag hangfalak zörögnek, szól a kívánságműsor, szeretnék én is kívánni valamit. Vannak olyan kívánságaim, amiket még magamnak sem merek bevallani. Most csak szeretnék eltűnni, felvenni valami más halmazállapotot, átváltozni felhővé. Elképzelem, hogy az út menti kavicságyon megáll egy őz, szimatol, figyel. Elképzelem, hogy én vagyok az őz. Én is lihegek, hallom a saját lihegésemet, undorodom saját magamtól. (részlet)

Vannak csodák, pedig nincsenek
Élet és Irodalom, 2020. július 31.
Apám folyton a mellkasához nyúl, keres valamit, de a hálóingnek nincs zsebe, nincs benne cigaretta. Elmegyek veletek, hogy vegyek csokiféléket, a Sportszeletnél nincs jobb. Elmosolyodom, de közben legszívesebben elsírnám magamat, ide jutottunk. Milyen sokáig féltem tőle, és most itt fekszik előttem, halványuló árnyék. Sokáig féltem tőle, aztán hirtelen sajnálni kezdtem, más nem volt. Vagy ha volt, azt már egyedül kell kikaparnom a múltból. Kimegyek a folyosóra, nem bírom tovább a vizeletszagot, nem tudok odanézni. A nővérek kerülik a tekintetemet, nem akarnak válaszolni a kérdésekre. Vannak csodák, pedig nincsenek. (részlet)

Narancssárga Škoda Zurndorfban
Élet és Irodalom, 2020. július 24.
Nézem a makettházakat, a makettfalut, az esti fényben suhanó autókat. Itt minden bolt olyan elegáns, mint egy budapesti nagyáruház, és még a traktorokon is csillog a fényezés, mintha minden este lesuvickolnák őket egy hatalmas traktormosóban. Nálunk egy ilyen faluban disznószarszag van, omladozó művelődési ház, vegyesbolt, italbolt, alumíniumpult, alumínium merőkanál, fehér, vörös, száraz, félédes. Apa néha bevitt minket az italboltba, és én szerettem a lábához simulni, mint egy macska, amíg ő a barátaival beszélgetett, de a nővérem egy idő után megutálta az italboltot, az embereket az italboltban, megutált mindent körülöttünk. (részlet)

A férjem szerint ez az élet rendje
Élet és Irodalom, 2020. június 26.
Néha arra gondolok, hogy egyszer örökre elnyelhetné a bányató, azután napokig szégyellem magam emiatt. Ha lüktet a tenyere nyoma, még akkor is szégyellem magam. A férjem kifújja a cigarettafüstöt a kocsi ablakán, a lányom harmadszor is átöltözik, pedig még csak nyolcéves. Hallom, ahogy mögém lopakodik, majd átkarolja a combomat, és nevetni kezd, hangosan nevet. Felveszem az ölembe, hogy kinézhessünk az ablakon, együtt nézzük a férjemet, az apját. (részlet)

Talán csak pletyka
Élet és Irodalom, 2020. május 29.
A kocsmáros szerint a varjúnak minimum öt óra kell, mire megfő, de az emberhúsra még annál is tovább kell várni. Közben rám kacsintott, hogy nyugodjak meg, ilyesmi csak ritkán fordult elő errefelé, talán csak pletyka. Öregek, idegenek, nincs senkijük, nem is hiányoznak senkinek. Az egyiket állítólag a saját lábasában főzték meg, de ő nem hisz el mindent, az emberek errefelé szeretnek túlozni. (részlet)

A kurszki tó, amelyben fuldoklottam
Élet és Irodalom, 2020. április 30.
Nem mozdulok, nem akarok zajt csapni, csak kuporgok a fürdőkádban, és próbálok a repülésre gondolni, a felhőkre, a fagylaltos kioszkokra, a hatalmas metróállomásokra, de mindig a tómeder jut eszembe, a furcsa, villódzó fények, és hogy a szám telemegy vízzel. Halkan zokogok, befelé, megtanultam ezt is, anyám tanította meg, mert anyám azt mondta, szükségem lesz erre, ha már nem hallgatok rá. (részlet)

Boldogság 1188
Élet és Irodalom, 2020. április 3.
Anyám egy társkereső hirdetésen keresztül ismerte meg Gyuri bácsit, nemrég találtam meg a levelezésüket az egyik fiókban. Boldogság 1188, ez volt anyám jeligéje, pont olyan, mint ő, lényegre törő és határozott. Boldog akart lenni, az 1188 pedig az irányítószáma volt. Néztem a füzetlapot, anyám tollal írt betűit, a betűk alatt a segédegyenest, a kiradírozott ceruzavonalat. Gyuri bácsi borzalmas alak volt, de halottakról vagy jót, vagy semmit. (részlet)

Nem tudom megszeretni ezt a gyereket
Élet és Irodalom, 2020. március 6.
A méhek úgy zúgnak, hogy a saját gondolataimat sem hallom, bár itt nincsenek is gondolataim, csak ringatózom a hintaszékben, csak pihenek, elengedem magam. Jobb, mint egy jógaóra. Itt nincs szükség gondolatokra. A méhek úgy zúgnak, mint egy centrifuga, ugyanazon a frekvencián, csak hangosabban, mégsem zavarnak. Pepi kutya a hintaszék alatt fekszik, a macska a lapát mögött, az árnyékból leskelődik. Hegyezi a fülét, a farka kimerevedik, legszívesebben megfojtaná a selyemtyúkokat. (részlet)

Vége a mesefilmnek, a gyerek szipog, hallom a lányomat is, negédes hangon beszél hozzá, de engem nem téveszt meg, ismerem ezeket az elharapott szóvégeket. Töltök magamnak egy pohár zöld veltelinit, ez nem az én dolgom.

Nem tudom megszeretni ezt a gyereket

Egy pisszenés sem
Élet és Irodalom, 2020. február 7.
Az esküvőnk szép volt, de kicsit szomorú, mert nem volt ott senki, csak a szüleink.  A férjem nem akarta, hogy sok pénzt költsünk erre. Rongyrázás, mindig ezt mondja, amikor valamire sajnálja a pénzt. Ami nekem tetszik, az mindig rongyrázás, de ami neki, arra szükségünk van. Ami nekem tetszik, azt titokban veszem meg, egy rúzst vagy egy könyvet. Néha csak pár szem konyakmeggyet. A tojáslikőr lecsöppen az asztalterítőre. Letörlöm a műanyagot. Ha megszületik a kicsi, talán akkor változik valami. (részlet)

Én nem kuncogtam
Élet és Irodalom, 2020. január 10.
Én nem kuncogtam, mégis úgy éreztem magam, mintha én is kuncogtam volna, bűnösnek éreztem magam Domjánné kuncogása miatt is, pedig rám nem nézett úgy senki, mint a véres rongyra, legalábbis úgy emlékszem, hogy nem. Már a városban járunk, és a férjem még mindig nem szólalt meg, ami nem jelent jót. Ilyenkor úgy érzem, hogy még az is jobb lenne, ha gúnyolna amiatt, hogy összekeverem a bal kezemet a jobb kezemmel, hogy nem tudom rendesen beállítani az autórádiót, mert mindig serceg. A férjem nem szólal meg, csak néz maga elé, és a szája szélét rágja. (részlet)