2020

Prae.hu
Az igazi siker sokszor láthatatlan
„Szerintem az igazi siker, ha másokat tudsz motiválni. Ilyen értelemben mégis szeretnék hatni az olvasókra, érzelmeket, motivációt kiváltani belőlük, erőt adni nekik.”
(Fehér Enikő interjúja, 2020. november 7.)

Pécs Aktuál
Sokan azt hiszik, hogy írók már csak az iskolai iropdalomkönyvekben léteznek
„Az irodalom tovább éléséhez szerintem az kell, hogy mindig legyenek olyan programok, amik megmutatják azt, hogy az irodalom él.”
(Méhn Tamás interjúja az Irodalmi Diszkóról, 2020. november 1.)

Jelenkor
Nem ismerjük egymást
„Valójában erről szól a regény is: a megértés csődjéről, arról, hogy a szereplők – noha egymás családtagjai – sem tudnak beszélni egymással, nem tudnak mit kezdeni egymással.”
(Werner Nikolett interjúja, 2020. október 24.)

Életforma Magazin
Egy jó műben mindig van valami rejtély
(Online beszélgetés Szarvas Györggyel, 2020. október 24.)

Könyvesblog 
Vaktérkép – videóportré Pécsett és környékén
(Valuska László riportja, 2020. október 5.)

Szamárpad-csatorna, YouTube
1. rész: Belátható táj…
2. rész: Nincs tehetség, csak hozzáférés
(Beszélgetés Fehér Károllyal és Nyerky Zsanettel, 2020. szeptember 18. és szeptember 25.)

Pécsi Bölcsész
A regény egy mozaik vagy puzzle
„A jó irodalom képes olyan világot teremteni, amelyben a szimbólumokon és a történeteken keresztül ráismerünk a saját életünkre.”
(Makk Flóra interjúja, 2020. május. 18.)

Szabad Pécs
Kiss Tibor Noé: “A regényeim szereplői eddig is karanténban éltek” (podcast)
(Gűth Ervin rádióinterjúja, 2020. május 15.)

Líra Könyv
Kiss Tibor Noé: Hazai Attila Irodalmi Díj 2020 (online beszélgetés)
(Online beszélgetés Szegő Jánossal, 2020. május 8.)

2019

Eurosport / Hosszabbítás
Kiss Tibor Noé: “Egyszer lecsesztek, hogy mindig én akarom adni a gólpasszt”
„Azt hiszem, a fociból ered, hogy mindig csapatban, közösségben gondolkodom, és van bennem küzdőszellem. Talán a foci miatt lehet az is, hogy sokan elég gyakorlatiasnak és racionálisnak tartanak, mert minden helyzetben előre próbálok nézni, a megoldást keresem. Persze, ebben is van egy furcsa kettősség, mert ahonnan származom, ahol felnőttem és szocializálódtam, a focipályákon, a lakótelepen és az alsó osztályú családok kapcsolatrendszerében én voltam az álmodozó, a béna, akinek kiesik a kezéből a kalapács, és aki olyan elvont zenekarokat hallgat, mint a Leukémia meg a Vágtázó Halottkémek.”
(Takács Márton interjúja, 2019. november 23.)

Kapitál (SVK)
Denne čítam skutočné správy, ktoré by sa hodili do môjho románu o beznádeji / Hetente olvasok olyan elrettentő híreket, amelyeket akár a könyvembe is beleszőhettem volna
„Az a regény, amelyet tavaly kezdtem el írni, sokkal nehezebben alakult bennem, évekig tartott, mire összeálltak a mozaikkockák. Talán az is nyomasztott, hogy bizonyítási kényszert is éreztem. Tudok-e írni még egy olyan regényt, ami továbblépést jelent egy másik irányba?”
(Tímea Krekovič Beck interjúja, 2019. június. 10.)

Nem szeretném ismételni magamat, miközben igaznak tartom azt az állítást, hogy mindannyian ugyanazt a könyvet írjuk. Az életünk sem más, mint folyamatos korrigálás, kiigazítás. Az alapokon nem tudunk változtatni, legfeljebb megpróbáljuk élhetőbbé tenni a világot a magunk, magunkat pedig mások számára.

Tímea Krekovič Beck interjúja, Kapitál

2018

Fedél Nélkül
Tehetség és hozzáférés
„Kíváncsi vagyok az emberekre. Arra, hogy ki, mit, miért gondol. És egyre inkább úgy érzem, hogy jó volna többet találkoznom olyan emberekkel, akik másként gondolkodnak. A legtöbben csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit mondanak a barátaink és a velünk egyformán gondolkodó emberek. Nekem az mindig jó impulzus, amikor olyan emberekkel beszélgethetek vagy találkozhatok, akik teljesen máshogy élik az életüket.”
(Vermes Nikolett interjúja, 2018. július 12.)

Klubrádió
Beszélgetés a Belső közlés című műsorban
(Szegő János interjúja)

2017

Szabad Pécs
Radikális közép
„Bizonyos kérdésekre már nem szeretnék válaszolni. Hogy mi van rajtam, miért öltöztem így, kire vágyom a nemi életemben. Amióta a nyilvánosság elé léptem, sokkal többet beszéltem erről, mint a könyveimről. Persze, természetes ez az érdeklődés, én viszont ezekről a témákról nem szeretnék többé nyilvánosan beszélni. Természetes ez az érdeklődés, de részemről a saját transzneműségem témája például kifújt.”
(Mester Zoltán interjúja, 2017. június 12.)

Magyar Narancs
„Most akkor kit is képviselek?
“Számomra az írás együtt jár a személyiségfejlődéssel. Ha az ember komolyan elkezd írni, az azt jelenti, hogy komolyan foglalkozik a személyiségével. A két regényem annak a tükre, ami éppen akkor foglalkoztatott, és az írással való szenvedélyes foglalatosság hozzásegített ahhoz, hogy jobban megértsem önmagamat.”
(Kránicz Bence interjúja, 2017. május 4.)

Alinda
Beszélgetés a Hír TV-n
„Amnéziás múlt, vak jelen, és kíméletlen szembenézés a belső énnel – egy transznemű író önvallomása és a közelmúlt valósága.”
(Beszélgetés Alindával, Hír TV, 2017. április 13.)

HVG.hu
„Proli szokás, ha szereted a focit vagy a metált?”
„Szokták emlegetni a rendszerváltás veszteseit. Az igazi vesztesek az ő gyerekeik, akik mostanában kamaszodnak, épp átlépnek a felnőttek világába. Az ő valóságképüknek semmi köze sincs ahhoz a horizonthoz, amit mondjuk egy középosztálybeli fiatal lát maga előtt.”
(Gócza Anita interjúja, 2017. január 17.)

Mintha Pécsett egyszerre lennél vidéken is meg városban is. Közel a természet. Nem vagyok nagy túrázós, de azok a tanyasi nyarak meghatározók voltak számomra az alföldi tanyavilágban. Itt könnyen elérem Orfűt, a Malomvölgyi-tavat, akár kocsival, akár biciklivel.

Mester Zoltán interjúja, szabadpecs.hu

Mintha Pécsett egyszerre lennél vidéken is meg városban is. Közel a természet. Nem vagyok nagy túrázós, de azok a tanyasi nyarak meghatározók voltak számomra az alföldi tanyavilágban. Itt könnyen elérem Orfűt, a Malomvölgyi-tavat, akár kocsival, akár biciklivel.

Mester Zoltán interjúja, szabadpecs.hu

2016

Népszabadság
„Mindent eluralt a hisztéria Magyarországon”
„Egyre kevésbé vagyok biztos abban, hogy ez a világ közös: nehéz ma Magyarországon bármiféle közösségről beszélni. Nem látom, hogy ezt a társadalmat mi tartja egyben.”
(Kácsor Zsolt interjúra, 2016. július 16.)

Česká televize
TV-riport
Interjú egy retró-vidámparkban az Aludnod kellene cseh megjelenése kapcsán a közszolgálati televízióban. Céllövölde, dodzsem, kutyaugatás.
(2016. június 1.)

Pesti Nő
„Ha valaki kisebbségi helyzetben van, az jó esély arra, hogy mások kirekesztettségére is érzékeny legyen” 
“A transzneműségem miatt van bennem valamiféle körvonalazhatatlan egyedüllét. Valószínűleg ezért költözik el és kezd új életet sok transzszexuális, miután átoperáltatta magát. Mert ezt nem bírják elviselni.”
(Izsó Zita interjúja, 2016. február)

2015

Fanny Magazin
„Kitörni a skatulyából…”
„Kiss Tibor Noé szerint komoly probléma, hogy az egyes társadalmi rétegeknek elképzelésük sincs a többi csoport tagjainak mindennapjairól, problémáiról.” 
(Takács Éva riportja, 2015. október 14.)

Origo
„Nem azért hordok női ruhát, hogy bárkit provokáljak”
„Megdöbbentő volt számomra, hogy a 15 éves pécsbányai srácok milyen sztorikat meséltek el szenvtelen hangon az edzések szüneteiben. Ezekhez képest az Aludnod kellene a kültelki Magyarország egészen light verziója. Egyszerűen nem tudjuk, mi zajlik ezeken a helyeken.” 
(Pálos Máté interjúja, 2015. július 26.)

Tiszatáj Online
„Nincs érvényes válasz”
„Az irodalmi szöveg nagy előnye, hogy képes hatást kiváltani: más statisztikákat olvasni arról, hogy hány millió szegény ember él Magyarországon, és más egy novellában vagy egy regényben szembesülni azzal, hogy mit jelent a nélkülözés.”
(Sirbik Attila interjúja, 2015. május 23.)

Dunántúli Napló
Nagy siker Kiss Tibor Noé legújabb könyve, az Aludnod kellene
„A kirekesztettség jelen van. Folyamatosan. Aki egy olyan helyre születik, mint a regényben megrajzolt telep, annak szinte semmi esélye sincs arra, hogy kitörjön.”
(Fülöp Zoltán interjúja, 2015. május 21.)

Átlátszó
„Oktatáspolitikai forradalom kellene ahhoz, hogy valami változzon”
„Sokuk számára az alapszintű komfortzóna is hiányzik. Jellemző, hogy amikor a srácok kitöltötték a jelentkezési lapot a fociedzésekre, akkor már az „anyja neve” kérdésnél milyen lehangoló történetek és indulatok bukkantak elő. Voltak, akik azt sem tudták pontosan meghatározni, hogy hol, kinél is laknak valójában.”
(Ayhan Gökhan és Izsó Zita interjúja)

UnivPécs
„Harminc év alatt roncsteleppé…”
„A szociografikus vonalat úgy szeretném folytatni, hogy közben ne ragadjak bele a »szocioíró« skatulyába. Vannak ötleteim, de egyik kapcsán sem tört rám az a villámcsapásszerű érzés, hogy nekem ezt mindenáron meg kellene írnom. Folyamatosan ötletelek, gondolkodom, de még nem jött el ez a pillanat. Pedig már várom.”
(Balogh Robert interjúja, 2015. február 24.)

VS.hu
„Nekik én vagyok a furcsa, női ruhát viselő edző és író”
„A nyomorúságuk elképzelhetetlen számunkra, az ízlésüket, szokásaikat, nyelvi kódjaikat lenézzük, kinevetjük. Annál, hogy nincs a társadalmi rétegek között átjárás, csak az lehangolóbb, hogy kapcsolat sincs, nincsenek valódi ismereteink egymásról.”
(Vajna Tamás interjúja, 2015. január 4.)

Az az érzésem, hogy az elmúlt huszonöt évben rengeteg jó szándékú ember radikalizálódott, pusztán azért, mert a véleményét – amelyre egyébként senki sem volt kíváncsi – egyszerűen szalonképtelennek minősítették. 

Sirbik Attila, Tiszatáj Online

2014

Irodalmi centrifuga
„Magadnak nem tudsz hazudni”
„Az írás a legjobb önterápia. Az ember írás közben folyamatosan önmaga kijavítására kényszerül, állandóan kénytelen feltenni magának a legalapvetőbb kérdéseket. Helyes úton járok? Jó az, amit csinálok? És ahogy írás közben érzed, hogy egy adott mondat még mindig nem tökéletes, úgy magadnak sem tudsz hazudni.”
(Mán-Várhegyi Réka interjúja, 2014. december 10.)

Magyar Narancs
„Kénytelen vagyok pörögni”
„Hiába szeretem ezt a várost, talán soha nem leszek pécsi, mint ahogy soha nem voltam ferencvárosi vagy pestlőrinci sem. Ez alkati kérdés.”
(Artner Sisso interjúja, 2014. október 1.)

HVG.hu
„Mi mit tettünk azért, hogy ez az ország ilyen lett?”
„A helyzet annyira lehangoló, hogy nem nehéz észrevenni magunk körül a moralitás és a humanitás hiányát, ami mindnyájunkat kényelmessé tesz, prolongálja a passzivitást. Pedig a százezredik mém megnyitása helyett jobban tennénk, ha hosszan, mélyen magunkba néznénk, és egyenként feltennénk a kérdést: mi magunk mit tettünk azért, hogy ez az ország ilyen lett?”
(Hercsel Adél interjúja, 2014. augusztus 2.)

Az írónak nem feladata, hogy megoldást találjon azokra a kérdésekre, amelyekre felhívja a figyelmet. Sokkal fontosabb, hogy a lehető legpontosabban, megalkuvások és szépítések nélkül rögzítsen egy adott szituációt. 

Hercsel Adél interjúja, hvg.hu

Jelenkor Online
A kiszolgáltatottság formái
„Az Aludnod kellene esetén arra törekedtem – s lehet, hogy újra túlzásba estem –, hogy a szöveg a lehető legegységesebb legyen. Olyan szövegtömböt akartam létrehozni, amely, bárhonnan olvassuk, bárhonnan nyúlunk hozzá, ugyanolyan. Masszív, tömör, egész.”
(Beszélgetés Görföl Balázzsal, 2014. július 19.)

Litera
Ezzel a mélyvilággal alig foglalkozik valaki
„De már az előrelépés szó is hazugság, a helyzet szépítése. Azoknak, akik olyan helyen nőnek fel, mint a regényben ábrázolt telep, az előrelépés szó talán már nem is szerepel a szótárában. Legfeljebb irreális vágyaik vannak.”
(Szekeres Dóra interjúja, 2014. július 7.)

2013

Pécs Ma
Noé: a férfitestbe zárt pécsi nő
„Nekem az segített, ha a lehető legkíméletlenebb voltam önmagammal szemben. A többi csak maszatolás.”
(Keresztes Eszter Interjúja, 2013. június 4.)

Azoknak, akik olyan helyen nőnek fel, mint a regényben ábrázolt telep, az előrelépés szó talán már nem is szerepel a szótárában. Legfeljebb irreális vágyaik vannak.

Szekeres Dóra interjúja, litera.hu

2011

RTL Klub
Beszélgetés Holló Mártával
„Megható kitárulkozás egy szexuális hovatartozását kereső fiatalembertől. Az Inkognitó című könyv szerzője volt a Fél Kettő vendége.”
(2011. január 7.)

2010

Figyelőnet.hu
Férfitestbe zárt nő a focipályáról
„Az Inkognitó nemcsak a transzneműeket szólítja meg, hanem bárkit, akinek, akárcsak átmenetileg, válságba kerül vagy megkérdőjeleződik az identitása.”
(Munkácsy Márton interjúja, 2010. október 2.)

Litera.hu
Kiss Tibor Noé: Ehhez bátorságra van szükség
„Ha az ember felvállalja önmagát és természetes marad, akkor soha nem lehet baj abból, amit csinál.”
(Szekeres Dóra interjúja, 2010. augusztus 9.)

Dunántúli Napló
Inkognitó: egy transznemű férfi vallomása
„Annyi tiszteletet kapsz, amennyit adsz.”
(Fülöp Zoltán interjúja, 2010. július 7.)

Könyvjelző
„Senkit sem szeretnék provokálni!”
„Ma is annak örülnék a legjobban, ha egyáltalán nem keltenék feltűnést.”
(Egervári Zoltán interjúja, 2010. június)

Klubrádió
Beszélgetés Havas Henrikkel
„Én ezt a könyvet egyhuzamban elolvastam, és egyáltalán nem az okozott számomra izgalmat, hogy egy titokzatos világba bekerülök, hanem egyszerűen élveztem a szöveget, mert ez egy nagyon jó könyv.”
(2010. október 4.)